Na, most azt képzeljétek el, hogy azt a feladatot kaptam, hogy vásároljak be a forgatáshoz. Adtak egy szép kövér listát és nekiindultam a városnak, hogy beszerezzek mindent, ami a következő középdöntő főzőcskézéshez kell.
A listán a következők voltak:
Uram, atyám! Hát nekem kell ellenőrizni, hogy a nyomorult disznó élt-e már nemi életet? És hogyan?! Mindig mondtam, hogy a főzés egy perverzió. Most komolyan, íz alapján meg lehet állapítani, hogy az ember egy kiélt disznót fogyaszt vagy egy önmegtartóztatót?
Az meg mi? Felhívtam a tudakozót, de letették. Igaz, hogy korábban náluk érdeklődtem arról, hogy miként lehet megállapítani egy halott disznóról, hogy szűz-e. Hívtam pár barátomat, ismerősömet. Az egyik azt mondta, hogy a laska az egy kabátféle, olyan, mint a lemberdzsek, csak nem az. A másik, hogy becézett lengyel női név. És hozzátette, hogy VIT táborban. 1979-ben egy Cimea Vikis törölközőn ismert meg jobban egy Laska nevű lányt. Nem faggattam tovább. A leghülyébb azt állította, hogy Laska egy intelligens ormányos kenguru a Xodo bolygóról, látta az Enterprice sorozatban és, hogy szerinte használjak defibrillátort, mert a sima sugárvető nem fogja.
Ezt legalább tudtam, hogy mi. Biztos a francia muki kért ilyen abnormális dolgot. Mit fog főzni? Óriási bálnatöpörtyűket?! És hol lehet kapni ilyet? A Vásárcsarnokban próbálkoztam, de vagy kiröhögtek, vagy megkergettek. Végül vettem egy vödör libahájat, egy fúrógép tokmányába befogattam egy habverőt és szép krémesre pörgettem. Úgy voltam vele, hogy lemegyek hídba, ha bárki tudja, hogy hogyan néz ki a bálnaháj. Egy kis bibi azért akadt. A bálnahájat a kellékes fiúk írták a bevásárló cetlire, hogy szívassanak. Sikerült is nekik, a fene egy meg. Úgy röhögtek, amikor beállítottam a vödörrel, hogy azt hittem megfulladnak. Illetve inkább reménykedtem benne, amikor rájöttem, hogy átvertek.
Ezt először fahájnak olvastam és kezdtem teljesen feladni, de szerencsére sikerült kisilabizálni.
